|
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
[320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
 Visszaváltoztam. - Jajj, nemár... te lusta disznó...- morogtam és megböktem az arcát, mondjuk gondolom feltűnhetett neki, hogy egy 2 kilós macska hirtelen felhízott. - Ha tovább alszol álbajuszt rajzolok neked... - fenyegetően elővettem a filctollamat a zsebemből, közben halál komolyan néztem rá.
|
 Továbbra is néztem rá,majd csak megvontam a vállam,és ismét behunytam a szemem. -Felőlem napozz velem. - vigyorodtam el,és nem izgatva,hogy az ölembe egy macska van tovább szundiztam.xd
|
 Csak még jobban elnyúltam az ölében, aztán a mancsomat ráraktam az arcára és lassan kieresztettem a karmaim. Alig bírtam visszafolytani a röhögésem, de kénytelen voltam, hiszen még lebukok. Tovább folytattam a nyávogást. :'D
|
Arra ébredtem fel,hogy valami az ölembe pottyant.Résnyire kinyitottam a szemem,és értetlenül néztem.Megláttam,hogy egy macska van az ölembe,aki értetlenül nyávogott.xd -Héé cica..sicc! -mondtam unottan..és álmos fejjel néztem rá.
|
Kint mászkáltam, a hó már elolvadt és a nap is szépen sütött, szóval tökéletes idő volt. Legalábbis nem volt se túl hideg, se túl meleg. Egy fánál megláttam egy ismerős alakot. Elkezdtem felé lopózni, aztán mikor már a közelében voltam nagyjából nekirohantam és az ölébe ugrottam. Ártatlan fejjel rányávogtam.
|
Egy fa alatt "ültem"..nekidőlve a fának,közben szundiztam.xd A tanítás bent folyt,de engem nem igazán érdekelt.Ma nagyonis jóidő volt,így inkább süttetem kint a hasam,mint,hogy bent rohadnék.
|
 - Tudom, hogy büdös vagyok… ne röhögj.- mondtam vigyorogva.- De megígérem…- emeltem fel a kezemet, nehogy keresztbe tudjam rakni az ujjaimat - soha többé nem kell velem forognod… Ha csak nem te magad kérsz meg rá. - haraptam el egy újabb vigyort, majd a szökőkút felé sétáltam és leültem a padkájára. *illuziókép*
|
 Felvont szemöldökkel pillantottam rá, majd csiribú-csiribá. Mikor kinyitottam a szemem, megláttam a várost. - Ezt meg hogy csináltad? Najó, szőke kérdés. Varázsló vagy. - feleltem magamnak, és körülnéztem.
|
- Akkor én segíthetek rajta…- mosolyogtam és pár másodpercig lehunytam a ( szavakat) a szememet és latinul kezdtem motyogni.- Valószínűleg sikerülni fog..- aztán szép lassan kinyitottam a szememet. - Forogj.- mondtam és magamhoz húztam, nem volt benne semmi különös csak megpörgettem… az illúzió kedvéért. Aztán máris egy nyüzsgő városközpontjában ácsorogtunk.
|
 Kint már elég sötét és hideg is volt, de a hűvös levegő olyan friss volt, hogy muszáj volt kinnmaradnom. Igaz, nem egy drámai szélben merengős alkalom volt, mivel egy padon ültem törökülésben a telefonomat nyomogatva (már amennyire lehet az érintőkéernyőt nyomogatni xD)
|
-Azt nem. - nevettem, és sajnálkozó pillantást vetettem az oldalára. - Ne haragudj! - vigyorogtam rá.
|
- Van egy ötlet em.- mosolyodtam el.- A saját agyadat is tudod befolyásolni vagy csak másokét? - kérdeztem miközben a könyökének helyén dörzsölgettem az oldalam.- Ne böködj mert törékeny vagyok.- jelentettem ki orrhangon.
|
Viccesen oldalba könyököltem, és elindultam az udvaron. - Ez nagyon kicsi. - biggyesztettem le a szám.
|
- Akkor gyorsan gondolkodj. - hívogatón vontam fel a szemöldököm. - A végén még egyedül megyek… De azért előtte megigézek neked egy csillogó vámpír pajtást.
|
Felvontam a szemöldököm. - Öh, nem igazán gondoltam ilyenekre. De kösz az infót, még megfontolom, idejöjjek-e többet hozzád. - nevettem fel.
|
- Pedig szerethetnéd… irányíthatnád az elnököt. – mosolyogtam.- Figyelj…még ha úgy is tűnik nem vagyok pedomaci aki a kislányok ágya alatt kuksol egész éjjel és hallgatja ahogy nyöszörögnek a rémálmaik közben…ÉS ezúttal próbálok viselkedni is.
|
-Nem gyakoroltam. Mint mondtam, nem szeretem. - néztem rá a szememet forgatva, majd leugrottam a padról, és vállat vontam.-Felőlem.-nevettem fel.
|
Elgondolkoztam. Persze ez várható volt. - Na és eddig melyik volt a legerősebb igézeted? Csakhogy tudjam kivel állok, ízé ülök egy padon. - Jó, ez kezdett túl nyálas lenni ezért lecsúsztam a padról, megvártam a válaszát.- Egy sétát?
|
Felnevettem az idősebb nős mondatánál.-Hidd el, nem csak azt tudom veled elhitetni, hogy a fa egy dinó.-elvigyorodtam, majd egy pillanatnyi hallgatás után újra megszólaltam.-Például azt, hogy halálosan szerelmes vagy, és öngyilkos akarsz lenni. És akkor az elméd elhinne. Körülménybe tekintve persze, hogy milyen erős. Az elméd, meg az igézet.
|
[320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Frissítés